fitness vs. eszti – győzzön a jobb

Tegnap gondolkodtam.Ami azt illeti,eddig abszolute nem zavart,hogy a 162 cm-es liliputi méreteimhez 50 kiló társul.Nem vagyok egy ‘rubintréka'(RR),ettől függetlenül elégedett voltam….azazhogy nem voltam elégedetlen,ha pontos akarok lenni.Igaz,van némi hájbáj a pocakomon,ha nagyon oda akarom látni,de ami sok az sok:

1.Anyukámék otthon rendszeresen azon kacarásznak,ha sokat eszem – nem vagyok egy hízékony alkat,ezért rohadtul nem fogom vissza magam,még akkor sem,ha valaki fogyókúrázik mellettem,mert én ilyen genya vagyok –  szóval hogy egy kiadós ebéd után úgy festek,mint egy 5 hónapos terhes ,,Jééé kislányom ,valamit nem tudok?Jééé fiú vagy kislány?”
2.Drágalátos alfahímem elöszeretettel jegyezte meg,hogy nekem, -hadd idézzem – PUDINGseggem van.Mindezt bájos, füligérő mosollyal kísérve.(amúgy az xxs/xs-es tallys nacijaim g*cijól formálnak;) ) Hát,ha a testméreteimre gondolok, kb. rohadtul sehova se fér belém egy tál kaja sem, evidens,hogy fél óráig hízómangalicának tűnök.De hogy ezért basztassanak?Savanyú a szőlő:)Lényeg a lényeg, szivatásaimat megelégeltem,kitűztem a célt : kőpopó,és lapos has.Tündérkém ezek után benyögte,hogy ,,basszus,én azt várom,hogy legyen már mit fogni rajtad!” Nos,ezt benézte de elég csúnyán.
Szóval tegnap kezdtem,fél óra gyurmázás.Ma találtam Béres Alexandra filmet a kis laptopomon. Hugi szavaiban olyasmi rémlett,hogy a béres nem olyan durva,mint a RR. Mondom dejóóó akkor lássuk.Akkor itt tisztáznám:de,igenis gáz,pláne olyan edzetlen embernek,mint én.Sebaj, P. prof mai beszólása gyerekseben pont illik rám: ,,Ne akard kékre verni a szilvát,menni fog az magától is” …
Indult az egy óra.Ma megtudtam,mi az,hogy kitörés.Nos,azt hiszem,erre mint tudatlan, abszolute nem vágytam…Azt hittem lefosom a bokám.(Bár a hülye szomszédaimmal tehettem volna meg hajajj!)Végül már nem is ment 100%-osan,de az istenért,ha a megfelelő izmaim fájtak,csak jó volt az!Hangosan nyögtem,hogy ,,jaaaj kérlek ne csináld!eléééég.”Ha a papírvékonyságú falakra gondolok,lehet azt hitték,valami huszadkategóriás szexbe bocsátkoztam valami überbalfékkel.Volt,hogy majdnem elvágódtam annyira nehezemre esett gyorsan a megfelelő pozicióba juttatni sanyargatott kis testem .Egyszóval túléltem.Aztán rájöttem,nem is másokért csinálom,hanem magamért.Mit akarok elérni?Mondjuk kompatibilitást bikiniszezonra 🙂 Én tuti nem jutok el arra a dagadtsági fokra,mint drága barátom nem drága Xgirlfriendje. Sőt,talán anyukámnak is példaként szolgálhatnék,most jut eszembe,-annak nagyon örülnék.Csak ez a rohadt táplálkozás.Edzés után megettem egy müzlistálnyi salátát.Elég soványka:jégsali,répa,lenmag,mozzarella nyakonöntve citromlével.Nos,ez kb. nasinak se volt elég.De hát 8 óra elmúlt a fenébe is!Az a durva,második napom,és nem vágyok másra,mint egy dupla sajtos mcroyalra uuuu de legalábbis folyton az a déli aszaltszilvával-sajttal töltött csirkemell teszi ki minden második gondolatom!Bakker nem nekem való ez. Este mivel nyugtatom magam?A videó végén:,,egy hónapig csinálod,és hidd el ,látványos lesz a változás.Pláne,ha figyelsz kicsit a táplálkozásodra is.”
Ennek örömére?Bekaptam két mütyür húsvéti csokitojást.Rossz vagyok,és az is maradok :)…
lightos másnap

ma egy déli keléssel méltóképpen megkoronáztam a tegnap esti közgáz-szerda zárással végződött szocializálódást. Igazából a koli-beli herézés tetszett a legjobban.Dani elültette a bogarat a fülemben…megtudtam,mi az a Tomorrowland.Illetve,megtudtam,hogy van ilyen.Én eddig még csak balcsiszándoltam,de ez ezerszer jobbnak tűnik.Egyszer el kell jutnom ide.

watch?v=M7CdTAiaLes

 

A közgáz szerda elég gyérre sikeredett.A zenén kívül minden ultragáz volt.Sok ember-sok nyomi/nyomulós ember- cyrano zárva,pedig oda készültünk.Hajnali 3-ig kibírtam,de egyre jobban untam az egészet.Mikor az utolsó csepp etil is kiszállt ereimböl,éreztem,eljött az én időm.Természetesen a taxi 900 szerintem megint átverte a fejem,de legalább hazajutottam.Ittam egy bögre tejet,és lefeküdtem aludni.Legtutibb tipp másnaposság ellen:lefekvés elött nem víz,nem kaja,hanem TEJ.Egyik doki ismerősöm,- aki manapság már német kollégáinkat gazdagítja-, tanácsolta nekem.Helyrerakja az elektrolitjaimat,folyadék is,és még nem tudom miért jó.Mindenesetre,eddig ez az egyetlen,ami tényleg bevált.Persze lehet csupán azért,mert egy üveg pezsgő eperlével egész kis körömlakk erősségű. 🙂 Szóval érdeklődve várom a sztárfotókat,amiket tegnap este készítettek.Remélem,a személyreszóló cenzúrázott cikimappákban Eszti név alatt nem megint 27 fotót kapok…

 

tovább…

gondolatroham

nos,akkor vegyük csak sorra.Vége a tavaszi szünetnek ugyebár.Hatalmas tervekkel vágtam neki még  március 30-án,pénteken.Az azonnali fővárosba utazásom ugyan keresztbe lett húzva frankón,de sebaj.Hazaérve ledobáltam a cuccaim,és vasárnap zúztam is fel pestre.Természetesen minden angol cuccom magammal cipeltem.Igazából útitárs funkción kívül sok feladatot nem láttak el.Kedden Adával találkoztunk.Felmentem hozzá a várba,miután mindketten összevakartuk magunkat a 11 órás ébredés után.Kiültünk valami háztetőnek kinéző tákolmányra.Szerintem valahol a 19.szülinapom tájékán elvesztettem a gyermekkori ‘semmitőlsemfélekbátorvagyok’ életérzésemet.Megmászott egy pók,azt hittem szívrohamomban alászállok a 4 méteres mélységbe,de életemben elöször hozzá mertem nyúlni a szőröslábú dagadt testű gusztustalansághoz.Azért annyi külföldi turista elött nem égetem a magyarokat 8 oktávos sikoltozásommal.

-Mi a rákot csinálnak az idióta szomszédaim???az én lakásom is lebontják?iszonyat micsoda dübörgések jönnek fel…-
szoval miután kinapoztuk magunkat,D-vitamin raktáraimat feltöltve,3 kilóval kevesebb depivel lesétáltam,gyorsan bezúztam a boltba,és haza is rongyoltam.Na,ez most igy egész komoly távnak hangzik.Igazábol cirka 500 métert tehettem meg mindennel együtt.Szerdán kimentünk shoppingolni a 13.kerben lévő bevásárlókpba,természetesen sportcipőt nem találtam.Ellenben egy lelkes leányzó nagyon kis kedvesen ajánlotta a kínai porcelán bögrécskéket,mikor meglátta hogy ácsingózom a gyönyörűségek után-iszonyat tea fanatikus vagyok- (legolcsóbb) darabját csekélyke 6000 huf-ért.Tudom,én ‘smucig’ vagyok,de ez azért sok.Itt Pécsen a Teréz utcában lévő kedvenc helyemen is megkapok ilyen szép speckó teásbögrét 3ropiból.Atyaég és még ezt sokalltam.Ajánlás:bocs,miben is különbözik ez más porcelántól?-kérdem én.Nos,sokkal könnyebb,mint más,ezt még elfogadom.De a lehet mikróba tenni mondaton azt hiszem elnyomtam egy leplezetlen fintort.Na mindegy,ez a körút se járt sok sikerrel.Természetesen előjött csalódott HP énem,és puffogtam hazáig cipőkörutas kudarcomon.
Csütörtök: reggel rémálombol felriadva keltem,9.56kor.Igaz,hogy unokaöcsémékhez 11-re igértem,hogy kiérek Csepelre,ez ugy tünt,igencsak keresztbe lesz húzva.Gyorsan összedobáltam cuccaim,hogy drága sofőröm hozhassa utánam majd őket,lefürödtem,rendbeszedtem magam,és gyorsan összerittyentettem egy adag túrós tésztát,hogy az én drága alfa hímemnek legyen mit bekapnia,mikor hazaér a kemény melóból.Iszonyat jófej módon elmosogattam,a kaját odakészítettem az asztalra mindenestől,cuccaimat szépen elérhető közelbe helyezve,majd elrongyoltam a vilihez. Épp az orrom elött suhant el.Megkönnyebbülve láttam,hogy itt pesten 10-ed annyi idő alatt jön tömegközlekedési eszköz,mint vidéki kis egyetemvároskámban. Borárostér-leszállás.Már csak a hévet kell megtalálnom.Krisztinek írtam egy gyors smst,hogy ne aggodjon,uton vagyok.Nehogy szívrohamot kapjon,ismerve pocsék tájékozódási képességeimet.Majdnem felszálltam egy vilire,de gyanús volt a vágóhíd felirat,mondom itt valami nem stimmel.5 perc balf*szkodás után megláttam a ZÖLD hévet(bakker tényleg még mondták is hogy zöld!) felszálltam.Valami rohadt párizsi-szagú ember ülhetett mögöttem,majdnem kifordult a belem,és folyton éreztem a 20 perces uton.Elsuhantunk a nemzeti elött.mondanom sem kell,ez valahogy úgy nézett ki ,,…hmm közeledünk,dejóóó mindjárt Csepelen vagyok.hu de szép park van itt.Jéé milyen jó kis antik szobrok!és ez a hajó szerű épület de gyönyörü!…..várjunk csak….na várjunk…..ez a színház….jézusom még el se távolodtam jóformán…atyaég,ez nagyon égő.”Még jó,hogy nem nyilatkoztattam ki senkinek,agyam tartalma mennyire a sötét éjszakára hajaz.Mindegy,Csepel,célállomás,kiértem.Gyorsan bevásároltam bébiételt Tökinek,meg Krisztinek túrórudi-különitményt.Természetesen Husgombóckám épp azelőtt aludt el,hogy felértem.Kettő fele felébredt.Zabálom,imádom,legszebb baba a világon,mindenféle elfogultság nélkül.Hazafele útbaejtettünk egy premiert,ergo végülis 8kor indultunk el haza.
Péntek:semmi extra.Jaa,dehogynem,kozmetikus 😀 but it’s my secret.Este végre legyűrtünk két trónok harcát,aztán Nyuszóhoz átmentem.Természetesen aludni nem tudtam.Imádom a természetet,és a madárdalt,de…hajnalban pirkadat elött,még sötétben felébredni,és a rohadt rigócsipogás miatt nem tudni visszaaludni,na azt gyűlölöm!Mily meglepő,most is ez történt.A hétvége folyamán ott lebegett bennem az a jól ismert,keserédes érzés:mindjárt vége a szünetnek.Kezdődik a robot.Az utolsó órák,percek úgy teltek,mintha a fejem fölött mesebeli fekete esőfelhő pozíciójában egy hatalmas zsebóra lebegne,és a gyönyörű antik mutatók minden egyes odébbdöccenése egy-egy földrengés dörgésével járna. Egyetlen momentum megszakította melankóliába hajló hangulatomat.Megmutatták,hogy kell vezetni.23 évesen nincs jogsim,és az az igazság,rohadtul le is szarom.Lehet ez csodabogárság,mert mindenki meg szeretné csinálni.Nos,én nem tartom magamat semmiféle bogárnak,de tényleg nem érdekel.Mesterem viszont fejébe vette,hogy megtanit.Első lecke megvolt,és állítólag az összes tanítványa közül eddig én vagyok a legügyesebb.Jó,szerintem kemény 3 exről lehet szó maximum rajtam kivül,de a filing,hogy nem fullasztottam le a kocsit,felröpitett a magasba:) Tegnap megejtettük az éves japán-cseresznyefa virágzás meglesését,odahaza a Temesvár utcában.Csudiszép,de szerintem elnyílófélben van.Azt hiszem,idén nem csináltunk sztárképeket…
Basszus el kéne mosogatnom.Vacsbédem elfogyasztva.Főtt kaja,de fél 6 körül ugyebár nem mondható se ebédnek,se vacsinak.Természetesen a mikróm megint levágta a biztositékot.Zsófi nagyon megzakkanthatta mikor még a bálicson majdnem leégette szegényemet.Pedig mióta Pécsen vagyok,ő a legrégebbi társam.Egész a szivemhez nőtt ez a kis nyomorék.Lassan megy le a nap.Annyira szeretem,hogy nyugati az ablakom.egy órája még megvakultam,mikor nekiültem falatozni,de most már egész kellemes.Az orchideám még él,nagy szó ez egy növénygyilkostól.A kis vendég komódom tiszta,mi kell még.Már tudom mitől fáj a derekam.Nem nekem való a cipekedés.Lassan kezdem belátni ,hogy pici vagyok.Ma is velem példálóztak órán, hogy ,,és akkor jött egy akkorka darab beteg,mint az Eszti,most gondolhatjátok,hova fért a hasába az a két liter folyadék…”
Jaaaaaj a mai nap slussz poénja zárásnak:csopifotózás megtörtént.Nem vágom,hogy ez most saját használatra,vagy ajándéknak,mindegy is.Lényeg:1:megint szélben 2: megint rohadt erős napfényben! Ha nem leszek megint japán-vizihulla, befonom a szemöldököm. Najó, elmegyek, felkellmosnom,felkellmosnom,felkellmosnom!!!!!! Agykontroll,ha leirom,hátha nekidurálom magam.Tegnap az az 5 éves kosz,amit lesikáltam a szekrényről 2 óra alatt,meg a dzsuva amit hagytam,von némi kivánni valót maga után.Mit 2 óra,jézus dehogyis!3 egész Grace részt végignéztem,plusz belevágtam a negyedikbe is.Annyira szar ez a 7.évad,hogy ihaj.El is kezdek inkább angolozni.Jön a nyelvvizsga atyaéééég.Párolok egy kis almát mézzel és fahéjjal,és hajrá english for doctors!
Kategória: Nincs kategorizálva  Címkék: ,  Szólj hozzá
nagy fehérség…

…csak fekszem az ágyon.Fekszem,és fikszírozom a falat.Próbálom elképzelni, milyen lenne, ha csak a jobb oldalamat tudnám -valamennyire- mozgatni. Fáj. Nagyon fáj itt legbelül,de örülök, hogy volt erőm, és bementem hozzá. Igaz sokat nem értettem abból, amit mondott nekem, és kb. olyan állapotban lehetett, mint mikor késő este az ember ül egy közepesen izgi film előtt, közben el-elbóbiskol, és mikor lecsuklana a feje akkor magához tért. Mikor elmosódik álom és valóság. Nyitott szemmel aludt. Komolyan mondom, ez nehezebb, mint egy kínzatás. Legszívesebben kitépném a szívemet innen legbelülről, és elásnám 30 méter mélyre. Vagy előbb húznám magamra a spanyol csizmát.Volt 15 másodperc, hogy mereven fixált maga elé. Egy pillanatra megfagyott bennem a vér. Azt hittem,….azt hittem… hogy vége. Lehet jobb lenne. Láttam már halálos beteget,de ezt nem tudom tolerálni. Szerencsére, mondom, félálomban lehetett. Egyszer kérdezte a M.-tól hogy ,,miért,hol vagyok?Nem otthon?” M. folyton mondta neki hogy itt van az Esztike nem akarsz vele beszélgetni kicsit? Akkor intett hogy ,,gyere ide”.megölelt a jobb kezével és megpuszilgatott. Még jó,hogy általában nem sminkelek hétköznap szemspirálnál többet, most alig látok. Zsebkendőfogyasztásom meghaladja az influenzában már megszokott mértékemet. Nem látom a képernyőt, mert folyton bőgök, ha rá gondolok. Apu erős. Legalábbis annak mutatja magát. Unokatesóm jött, rohadt rég találkoztunk, és pici papinak hivta. Itt elszakadt a cérnám. Én belehalok. Bármit megtennék, hogy jobb legyen neki. Ez mekkora rohadt nagy szemétség az élettől. Kapsz egy szívrohamot, azt jónapot,vagy meghalsz, vagy a mai technikának köszönhetöen jó eséllyel meggyógyulsz. Igy vagy ugy,de szerintem nem sokat szenvedsz, mindenesetre VAN esélyed! De ez a görény betegség? Azt hiszed minden oké, jól vagy, és egyszercsak visszajön. Vagy már az elején elvisz, de abban sincs köszönet. Holnap Milánnal mi visszük ki Mamit a fiához. Hogy utoljára elköszönjön Tőle. Szembeköpném magam amiért ilyeneket írok atyauristen! Mami alig jár,és basszus most jut eszembe meg kell másznunk egy emeletet.Remélem Papi is eljön. Eddig ugy tünik, hogy nem akar. Rá kell beszélnem! A rohadt életbe, ez nem járja, hogy 91 és 88 éves emberek, akik már évek óta hajtogatják, hogy készülnek a halálra, most eltemethetik a 62 éves fiukat. A büdös kurva életbe!!!! Egy órán át tudnék káromkodni,és még akkor sem lennék nyugodt. Hova szállt az a sok sok imám,amit minden egyes rohadt éjjel küldtem mióta kiderült hogy mi a helyzet? Sokszor magamért semmit, csak ennyit, hogy csak egy pici csodát, gyógyuljon meg. Mondják, hogy Isten kegyes.,,Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten báránya..” naja, biztos boldog, rohadt jófej Isten, hogy így…Évekkel ezelőtt túlélt egy autóbalesetet, ahol egy orvos se adott volna egy lyukas fityinget se az életéért.De ott meghalhatott volna szenvedés nélkül. Nem, most kb..őőő..számolok.13 évvel később- basszus lehet a 13-as szám?mindenre okot próbálok keresni..be fogok golyózni- muszáj volt ezt a vészt rászabadítani. Ezek után higgyen az ember,meg papolnak a katolikusok az isteni kegyeletről, meg legyünk jók, meg meg lesz a jutalmunk blabla.Motiváció?Kicsit mintha hiányozna. Kurva egy kemény év lesz. Úgy érzem, a lavina ezennel lassan elindul. Király, hogy pont a hatodévem kapujában. Istenem, ha hallasz, add, hogy ne szenvedjen, és megnyugodjon a lelke! Az enyém nem tud..nem tud…és nem is fog egy darabig.

Kategória: Nincs kategorizálva  Címkék:  Szólj hozzá
a remény hal meg utoljára…eljött az utolsó pillanat azt hiszem…

itt a tavasz, itt az életerő, itt a napfény. Eltünt a téli depresszióm, energikusabb lettem, mégis életem kék egére egy b*szott nagy fekete felhő kúszott,amiből ömlik a csernobili savas eső. A holnapi kemo Cs. agyödémája miatt lehet,hogy elmarad. Az utolsó remény, amibe még kapaszkodott. Ha tényleg visszamondják, még meglévő tudatállapotban kétségbe fog esni. Később úgyis el fogja veszteni a tudatát megérzésem szerint. A gyomrom szorongat. Nem pillangókat érzek,hanem egy kurva nagy vasöklöt,már bocsánat. Bárcsak kaphatná a kemot, akkor talán kicsit megnyugodna, és kevésbé lenne borzalmas a vége, mivel kisebb félelemben érné a kognitiv funkcióinak az elvesztése,és az utolsó tiszta napjai nem a kudarc keserű élményével lennének telitettek. A bal oldala elszállt, pelenka mindkét funkcióra. És két hete még találkoztam vele nagymamáméknál. Két lábon járt, és beszélt! Én ezt..hogy?….HOGY? HOGY AZ ISTENBE lehet kibírni ép ésszel? Az orvos természetesen szarik visszaírni arra az emailemre amiben kéreztem, ugyan már mire várunk 2 hetet egy ilyen agressziv daganatnál ha nincs más mint a sugár? A március 12-i iöpontot pedig kitolta holnap azaz 21-re,mondván,hogy a korszerübb -gondolom az uj- géppel kezelnék. Apu  ugyérzi,olyan mintha passziv eutanáziát csináltak volna. Őszintén? Medikusként tudom, esély az 5 éves túlélésre 10% volt vagy annyi se. Pláne a recidíva miatt. De az események szemlélése közben, válaszra se méltatott,és igenis, el kellett volna kezdeni azt a tetves sugarat, vagy közölni,hogy erre nincs pénze az oep-nek. Ehelyett addig tolni számomra felfoghatatlan indokokkal, amig biztosan eljön az a pont, ami kontrainikálja az egész hercehurcát. Kidobott pénz a maszk. Mintha kb kézrátétellel gyogyitották volna. Lehet a culevit se használt volna. Nem kellett volna hallgatni a doki pampogására,hogy a kemo mellé inkább ne. Rohadjon keresztbe. Lehet csak a düh beszél belölem,de ezt kivánom neki.Ez szerintem meröben nem meriti ki a ,,mi mindent megtettünk” mondatot amit ilyenkor el kell mondani.Messze nem…

úristen,közeleg…

a vég.Amit a patoszkönyvemből kiolvastam egy évvel ezelött.Egy éve én futkostam a patológiára,nagybátyám lelete után.Hogy minél hamarabb diagnózist kapjunk,mert mindenki aggódott érte.2010 nyarán,durván 1 hónap alatt,napról-napra eltorzult a beszéde,nagyon erős fejfájásokra panaszkodott.Most lázasan csillogó szemekkel felsikolthatnának a negyedéves orvostanhallgatók az onkológia-gyakorlaton,ha ezt a feladványt megkapnák mint esetismertetést. A kérdésre:,,mi lehet a beteg panasza?” nos,azt hiszem egyértelműen mindenki rá tudná vágni a választ: agydaganat. Ha az anamnézis rövidségét figyelembe vesszük,még az is kitalálható,hogy  rosszindulatú történésről van szó.És ha még mindezek mellé egy MR felvételt is prezentálna az oktató,egyértelmű lenne: glioblasztoma. Mikor a patológus pofátlan stílusban a képembe vágta,két perc alatt lerendezett(megjegyezném,ennél a nőnél sikerült az eddigi EGYETLEN bukásomat abszolválnom az 5 éves egyetemi pályafutásom alatt,plusz még emlékezett is rám, szinte null egyetértéssel közölte:,,maga tudja hogy ez mit jelent.”)  Szóval kb mintha Fekete László kamionhuzásra szánt erejével pofánbasztak volna.Utána persze közölte,finomitva,látván,hogy összezuhanok magamban,és az ájulás kerülget,hogy megfelelő kezeléssel évekig is elélhet.De gyógyithatatlan. Hazafele gondolkodtam a buszon,azt hiszem épp esett az eső,hogy minél drámaibb legyen a dolog: hogyan mondom ezt el apunak?Egyáltalán mennyit mondjak el neki,a testvéréről van szó az istenért! Én annyit mondtam rosszindulatu.A további életkilátásokrol semmit.Kiderült hát,mütétet kemo és sugár követte. Kihullott a haja,majd visszanőtt. Ő aki tulélt egy autóbalesetet,ahol egy fityinget nem adott volna egy oki se az életéért,most igy…

Szóval eltelt durván 14 hónap,és amiben biztam,hogy benne lesz abban a 10%ban aki megéri az 5 éves tulélést,nos,ez a vágyam,kívánságom,vagy mim,elvégre is mindennap imádkoztam érte,szertefoszlani látszik.Kiújult,8 mm.A study szerinti új szer próbájánál,a kódfeltörés után sajnos kiderült,nem a placebot kapta,hanem a tesztelendő uj gyógyszert. Műteni nem lehet,az idegsebészek nem nyúlnak hozzá. Sugarazás kérdéses,a kemora nem reagál.Temodalt nem kap,igy ugye nem TB támogatott.Közben durván két hét alatt jelentősen nőtt.Beindult ez a dög.Kicsáposodott,és elérte az agy tetejét. Ma nekiment egy oszlopnak,és egyre jobban huzza a bal oldalát. Nyilván elérte a mozgatókérget. Nem akarok temetésre menni!Nem,nem és nem!Miért kell neki…nem merem leirni.Isten ilyenkor miért nem küldi a csodáit? Hogy lehet ilyen halála egy embernek?Tudom,hogy sok más csúnya dolog van még ebben a világban,de amikor az ember már nem kivülállóként szemléli a torokszorito eseményeket,amikor a családtagjai vagy ő maga az események szereplöje,esetleg szomszéd,iskolatárs,vagy bárki közeli,akkor döbbenünk rá,hogy uristen,ez velem is történhetne.Miért velünk?Mondom,a tanórán ez?

Diákoknak: esettanulmány,megoldandó feladvány,agytornát igénybevevő egyszerű feladat,oktató jelleggel,izgis, ‘aztadedurva’érzéssel.

Nekem? A nagybátyám.Akiért az orvostudomány SEMMIT se tud tenni. Ez a k*rva tehetetlenség!Ezt nem birom ép ésszel felfogni.Nézni,várni,várni a biztosan bekövetkezőt. Ha isten dobna egy csodát,lehet elmennék apácának.Vagy nemtudom.Tennék valami őrült dolgot,aminek a valláshoz meg Isten hirdetéséhez köze lenne.Csak hogy lássam már,hogy tényleg létezik,és tud csodákat is tenni.Az nem csoda,ha vizsgán kihuzom azt a tételt,amit legjobban megtanultam.Az sem az,ha tombolán nyersz. Adjon vissza egy életet.Na az csoda lenne.Akkor hinnék tiszta szívből.Igy?Igy csak győzködöm magam.Kell lennie valami felljebbvalónak,mint az evilági lét,hiszen különben mi értelme van létezni,erre a Földre születni?És én nem is tudom elképzelni,mit érez.Kimondták a feje fölött az ítéletet.Mi sajnálni tudjuk csak.Én bőgök.Mint a hózivatar az elmult hetekben,ugy potyognak a könnyeim,mint a hópihéket láttam.MEgnéztem a Patch Adamset,isteni film volt.Akárhányszor szobakerült halál,a leukémiás gyerekek látványa,a szöszi megölése,a fájdalom ami a srác szivében maradt utána,folyamat elbögtem magam.Nem az álomnagybácsi,de a nagybátyám.Istenem,ne vedd már el tőlünk!!Kérlek!Könyörgök!Adj csodát!

Kategória: Nincs kategorizálva  Címkék:  Szólj hozzá
cute but stupid

megőrülök tőle!Lassan kezd az agyamra menni,hogy tanulnom kéne,de nem hagy.Kezdem elfelejteni,hogy milyen cuki.Amikor kilépek a szobámból,és beletoccsanok a kutyahugyba,az minden,csak nem kellemes.Meg ez a tegnapi kaki-akció…Még jó,hogy észrevettem az ágyam melett körbe körbe forogva,de igyis megjártam kissé.Zsófi mégjobban.Hova fér ennyi egy 5 kilós kutyába?!Tudom,hogy kis picike még,és nem tehet róla,de nekem meg tanulnom kell,én meg arról nem tehetek,de muszáj.Gyerekgyógytanulás vs. kutyapesztrálás:hát számomra nem egyértelmű,hogy az első nyerne…Most meg nyüszít.Megyek,megnézem mi baja…

Kakimatyi betámad…

…nem,nem gusztustalan emberről van szó,ma érkezett hozzánk egy 7 hetes szemleszínű labrador kölyök.Milán és hugom már a csodájára jártak,merthogy Pécs volt az első állomásunk.Miután hazadobtak és bespájzoltam vizsgaidőszakra,csak utána száguldoztak tovább a főváros felé. Ennivalóan édes,szinte már bepisilni a gyönyörtől.Na jó,azért nem,de ő kézségesen telerakta a lakást tócsákkal,egészen konkrétan 4x vitte véghez 5 óra alatt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Anyunak,az otthonrol hozott három vagon újságpapirért,igazán hasznosnak bizonyult.Egy a baj,hogy pelust nem tudunk rá adni.Igen,merthogy az történt…pont az…Ráadásul kedvenc helyéül a konyhaasztal alatti részt nevezte ki.Még jó,hogy idejében betoltam a popsija alá egy közgazdasági oldalt a mi kis megyei lapunkból.Azt hiszem,a nevemben is véleményt nyilvánított.Ilyenkor sajnálom a bátyámékat,ha egy kutyát ilyen nehéz ellátni,akkor mi lehet egy emberbébivel.Remélem Gergő lelki-testi sérülés nélkül fel tud majd nőni.:) Sajnos csak szerdáig lehet nálunk,utána kerül a következő gazdihoz.Remélem Zsófiéknál köt ki végül.De azt még jobban remélem,adig masszívan obstipálni fog,sőőőőt,a Nr.1 kívánságom:szerdáig ne tolják ide a képüket a főbérlők,különben az utcán végezzük december elején.Megyek,meglesem az alvó buksiját,és megzabálom.

,,ciculjunk!”

mondották drága fiaim,miután a mai nap egyetlen (legalábbis általam azzá kinevezett) előadásán végeztünk.Utunkat pécs city legnagyobb -és talán egyetlen nagy méretű- bevásárlóközpontja felé vettük.Nem,nem ruhát vettünk,igazából csak spárni akartam bemenni,ebből lett egy fél órás könyvnyálazás.Konstatáltam,hogy Coelho-gyűjteményem bővítésre szorul. Majd jött a szokásos szivatás az interben. Bálinték lázasan keresték ,,lovagomat” az italrészleg felé.Most már kicsit kezdem unni,hiába adom alájuk a lovat,csak nem akadnak le a témáról. Szegény srácnak be fogom köpni őket,hogy folyton vele szivatnak,mióta (alfa hímeink szerint) flörtölni próbált velem. Nembaj,idegeim,mint a hajókötél. De a láncfűrész azért ezt is átviszi.Találtam fagyasztott szusit!!! Azt hittem befonom a szemöldököm,de nem gyengültem el,ha addig élek is,saját kezüleg fogok csinálni végre.Aztán jött a csúcsok csúcsa: Butlers…Van itt minden: minigolftól kezdve, karácsonyfadíszen át, kínai levesestál pálcikával (nos ebben a kontextusban értelmezni csak úgy tudom,ha azt a bizonyos takony állagú levest eszik ilyen formában…vagy a fénysebességet meghaladva lapátolják a cseppeket.Esetleg fogyókúrás eszköz,nem is értem miért nem kapott még update1-es bélyegzést. leves+pálcika=ilyen formában táplálkozási képtelenség), otthoni cukorkaadagoló automata,kukoricapattogtató…stb.Nekem mégis a csokiszökőkút verte ki a biztosítékot.Mekkora fantasztikus szuper ajándék!Főleg ha az embernek van rá pénze,hogy ilyet adjon a másiknak.10 ropiért hozzá is jutni.Én felbuzdulva a netes kínálatból egy csokifondüt szemeltem ki,cirka 3ezer HUF-ért.Mégiscsak olcsóbb. De ki ne szeretné a csokit? Bár a srácok szerint ez buzis. A folyékony csokiba mártott gyümölcs?Ugyanmár.Ennyi erőből a napi egy sör,meg a magyar kaja alpári igénytelenség (félreértés ne essék,imádom a töltött káposztát…de az elv,hogy azért buzis valami,mert kicsit több pikantériája van,mint egy egyszerű dobozos sörnek,engem felháborít) Majd miután megkaptam,hogy ennél már csak egy a rosszabb,ami nekem való és mindig visítok érte… : a happy box (van pingvines kollekció,nagyon édi!:D) Na,hát ezért megyek én mindig egyedül vásárolni.És a piros potpourrimnak kosárkája is lett,úgyhogy itt illatozik a kincsesszekrénykémen.Már csak adventi koszorút kell bütykölnöm.Remélem,szentestére el is készülök vele…