Archívum: » 2009. július «

megjöttem hihííí
hazaértem végre,hülye arctalan tömeg-felnézek a pestiekre,hogy ezt el tudják viselni…persze csak ha a normálisabb verziot képviselik..ugye Bálintkám?:)-pörgés-forgás,egyedül kószálás…stb.Hát a ma reggeli kelés nem volt egy leányálom,de sikerült.piszmogás,időelszarás,napsütés,rohanás,zsufolódás, eltévesztett vágányszám Álá eszti.rohasztó IC,hosszú út,cuki utazótárs:),kár hogy nekem kaki fejem volt…..
konklúzió:megbocsájtani tudni kell.mindig.muszáj.most tök jó minden.annyira gyönyörű szép huuu szexi kis rucit vettem.én szerelmes vagyok belé.nem kell nekem hímnemű egyed :Pszombaton muszáj lemennem siófokra.Ha nem most akkor majd Fráncseszkámmal nemsokára a fixált "tájm"ban.hiányoznak a kis pécsi barátaim.jo lenne ha már szeptember lenne.Pécs.igaz tanulás,meg sok fos,de sok minden jó is vár még.na jo rohadt álmos vagyok,kipakolom  a motyómat.eléggé legatyásodtam,de a szombatot még kiköhögöm valahogy.itt a vezérhangya a seggemben,mennem kell……kell……KELL….KELL!!!!!! muszáj 😀 ááááááááááááá
 
eljött az idő
veszprémi kocalékom,jövök-jövünk 😀
this week–> Vp-Bp
nee:'(
hát,a karmámból kiindulva,furcsa volt,hogy az elmult egynéhány nap alatt nem történt már velem semmi morbid szituáció.Azt hiszem,behoztam a lemaradást.és ezzel együtt javítottam a statisztikámat.Tegnap éjjel szokásomhoz híven,-mivel hogy a bioritmusom kicsit átállt az egyéni nyári időszámitásomra-nem tudtam elaludni.11kor még lefosztottam a hűtőszekrényt,és ugy döntöttem,megkoronázom a jóllakottság pillanatát a nagy Garfiledos bögrébe töltött általam kotyvasztott kakaó elfogyasztásával.Isteni volt,de megfeküdte a gyomrom.Legalább elkezdtem éjfélkor Twilight-ot olvasni.Hugom szentségtörésként élte meg,hogy eddig mással voltam elfoglalva,nem pedig a szent olvasmányt bujom épp….éjjel még elküldtem egy sms-t,aztán bujtam még a vaskos kötetet,és lefeküdtem nemsokára.Reggel 10kor ébredés,és délutántól meginta betűhalmazok leküzdése.Annyira szar.Amikor találsz valami regényt,ahol ugyérzed,hogy bár a puszta irói fantázia kreálmánya a főszereplő,mégis ugyérzed,hogy van bennetek közös,elég sok is,és rájössz,hogy neked nem törvényszerűen lesz heppi ended,legalábbis nem ilyen nyilvánvaloan,kiszámithato időn belül,mint mondjuk Bellának iksz fejezet elteltével.Nembaj,én is megtalálom az én Edwardomat :D…szóval ez a mai délután.atyauristen…épp a legszebb részt olvasom-már amennyit eddig végignyálaztam belőle-és egyszer csak arra leszek figyelmes,hogy valami koppant az ablakunkon.Mivel nem volt rajtam sem szemüveg,sem kontaklencse(te jóég,már nagyon vak vagyok:(…)csak annyit láttam,hogy valami szürke paca.Felkaptam a szemcsit,kimásztam az ablakba,azt hittem hogy valami kis hiperaktiv gyerek a lakótelepről próbálkozik azzal,hogy mennyi emelet magasra tud felhajitani egy labdát vagy nem tudom..Nos,miután egy majdnem ablakon-kibucskázási manővert megelőztem,és kimásztam a párkányunkra(nem öngyilkos akartam lenni,csak nem tudtam ugy ágaskodni hogy kilássak az anyukám által telepitett dzsungeltől)megláttam,hogy az a valami nem labda,hanem egy tollkupac volt.és sajnos komolyan csak volt.ez a hülye meleg.na meg szerencsétlen galambok amugysem a magasfoku intelligenciájukrol hiresek…de hogy tudott nekimenni egy üvegablaknak?két emelet zuhanás után a betonon pihent.hanyatt a forró aszfalton.ahelyett,hogy inkább az ibolyát szagolná tényleg alulrol.Nem szép halál.Bár az én végzetem is csúnya lesz,de ugy vettem észre az utobbi időben leredukálódott azon trabantok száma,amelyek eddig el akartak ütni.Igaz ,azt hiszem ki is vonták őket a forgalombol,néha még próbálkozik egy-egy 🙂 de engem aztán nem fognak kivasalni.akkor már inkább egy ezüst Volvo elé ugrok :)….. jaj hiába nézegetem szegény párát,nem moccan…tényleg ennyi volt?nemár ez olyan szomorú.mindjárt elsírom magam.de komolyan.és még ebbe a rohadt melegbe is be kell mászni.Ki mondta hogy a beton nem élőlény?Köpi,leheli a meleget.Bosszant másokat.Mintha megelevenedne.Szenvedsz tőle.Mert rájátszik az amugyis katasztrofális hőmérsékleti állapotra.Sosem hittem volna hogy egyszer ilyet mondok,de bárcsak tél lenne…..hiába nem szeretem a telet(még jó hogy echte téli gyerek vagyok:D),meg a korai sötétedést,meg ugy alapjában semmit ami ezt az évszakot jellemzi,most mégis jó lenne inkább csípős,fagyos de OXIGÉNDÚS levegőt letüdőzni,mint ezt a szar,porral telt,forró,olvasztó,fullasztó levegőnek nevezett hamisitványt ami az éterben kereng.a téli gyerekről meg eszembe jutott….megnéztem valami horoszkópos irományban,és kisakkoztam,hogy bak vagyok szűz aszcendenssel.nem tűnt valami pozitiv párositásnak,de legalább ezt is megtudtam,igy nem maradok vissza a testi -szellemi fejlődésemben…jaj szegény galamb!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:'(
júúúúúúúúúúúúj
hát,vízválasztás.felregeltem facebookra.mirejóez?az a bizonyos halvány lila is hiányzik,de egy hét próbaidő sanszos h megadatik az oldalnak.
de ami a legfontosabb,tegnap megláttam a könyvesboltban Paulo Coelho legujabb könyvét.A győztes egyedül van.Hát,elég kemény kritikákat kapott ahogy elnézem :S én mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok.Amikor megláttam,hogy sokkal hosszabb mint az eddigi könyvek,egyszerüen beleszerettem.Most nézem eddig 12 könyve jelent meg…nagyszerü akkor még van mit pótolni.Három itt csücsül a polcomon,majd a többit is bezsebelem,leadom a rendelést anyunak.A fény harcosának kézikönyve,nos,szerintem ezt ugysem fogja tudni tulszárnyalni,de azért remélem hogy megközeliti.Az a könyv a legszutyibb periódusokban idén velem volt.Nem regény,de gondolatok füzére.Ha kéne irnom egy idézet-füzetet,tuti biztos hogy ha nem is az egészet,a gondolatainak 90%át beletenném.Basszus,nincs is itt,lennthagytam pécsen.ááá.pedig most ugy keresnék belőle.Na majd szombaton visszahozom.tényleg egyszer csinálok idézetes bejegyzést.Hogy amikor olvasom vissza a jegyzetkéimet,akkor egy helyen legyenek a kedvenceim.Jesszus,most olvastam el a régi irományaimat.übergáz.ennyi ‘szmájlit’egy helyen.egyből eszembejutott,amit egyszer azt hiszem egy pszichológus mondott még a tv-ben vagy hol is hallottam..na mindegy szoval elvileg ez személyiség zavart tükrözhet.hát,tény és való kissé retardált voltam,bár ara most se cáfolnék rá,hogy jelenleg is az vagyok.azonnal nekiestem volna szerkeszteni,meg az a sok kisipolandó szó.uh fiatalság bolondság.de hát,az voltam én,most mit szépitsek a mostani fejemmel.inkább bevágom ide a könyv sztoriját:)
 
Igor Malev, a dúsgazdag orosz vállalkozó csak egy dologra tud gondolni: egykori feleségére, Ewára. A férfi jóképű és gazdag, ám mégis boldogtalan, mert társa évekkel ezelőtt elhagyta egy divattervezőért. Csalódását Igor máig nem heverte ki, s bármi áron vissza akarja hódítani szerelmét. A cannes-i filmfesztiválra készül, mert úgy tudja, hogy Ewa is ott lesz – új férje oldalán. S a mértéktelen luxusban lubickoló Szuperosztály tagjai között, a győztesek és a modern élet hedonista játékainak világában megkezdi 24 órán át tartó erőszaksorozatát. Igor maga a vibráló és jéghideg intelligencia, ezért a kibékülés sem lehet mindennapi. Megígérte, hogy egész világokat fog elpusztítani azért, hogy közel kerülhessen szerelméhez. És az ígéreteit mindig betartja… Paulo Coelho mesterien bonyolítja történetét. Tizenkettedik regényében sokkoló képet fest a csillogás iránti vágy uralta világunkról, megmutatva e mértéktelen rajongás borzalmas következményeit. Felkavaró regény a hatalom és a siker hajszolása miatt meghiúsult álmokról.
 
De előbb a Veronika meg akar halni-t kéne elolvasni.Na meg végre a Gésa emlékiratait.És akkor ne is beszéljünk a hugom által gyakorolt terrorról,hogy ,,olvasd már el a twilight-ot!!!"minek?:) mindenki azt olvassa minek menjek a birka emberek után?majd ha lesz kedvem elolvasom.a filmet láttam,edward cullen még mindig egy isten,ránézel és képernyőn keresztül odaolvadsz.és meghalsz.annyira tuti,hogy ilyen ember sajnos nem létezik.illetve de igen,egy de ő is amerikában/nagy britanniában.de jééézusuristen,a szinkron egy hatalmas katasztrófa.Ancsa peticiot akar benyujtani h szinkronizálják ujra.osztom a véleményt.én leszek az első aki aláírja a papirt.ha kell még a melegfelvonuláson is megjelenek meztelenül transzparenssel a kezemben,de ez igy nem maradhat 😀 ja és tiszta király vagyok.olyan kaját rittyentettünk.most már krumplipürét is tudok csinálni.de még milyet,huuu megnyalná az ember mind a 15 ujját(10 nem elég)
ááá kezdődik a barátok közt.mindig Magdi anyus halálát kivántam,de m iota az öreglány kilépett a sorozatbol,már nem az igazi.na nem mintha folyamat nézném,de majd megkérdezem az illetékes mr.Á.-ot hogy hol tart a sztori
És Balázs nincs is Londonban.honnét szedték???:D jellemző a régi csopira.indulhat a szervezkedés….
:D
háát,igen ha egyszer termékeny hangulatomban vagyok.Harlequin jutott eszembe.Az a lány bohóc.Legalábbis,nem tudom hol az a képem,le akarom vinni magammal Pécsre.Az egyik szeme sír,a másik nevet.Most én is így.Családi dráma.De ez túlment minden eddigin.Befogtam a fülét,hogy Ő ne halljon semmit belőle.Közben meg dudorásztam neki.Az anatómia szigorlatom alatt lehet,hogy öregedtem 3 évet.most legalább kettőt.De reméljük megoldódik.Viszont most ,,happynessfactory".Az élet olyan furcsa fordulatokat produkál.:) áááá besz*rás.tudtamtudtamtudtam!az élet néha kárpótol.ha mást nem szórakozol egy jót.Harlequinről jut eszembe,kéne vennem grafitot meg papirt.rajzolni akarok,már ezer éve nem tettem.ja éééés ,,you raised a vampireeeeee" (L) 😀
*
nehéz.nagyon.jobban,mint arra számítottam.mintha újra.illetve nem egészen.de majdnem.de…mégis mi ez?nem tudom elhelyezni idebennt.és miért írok kis mondatkezdő betűket?nem tudom,most ehhez van kedvem.ma kisütött a nap.legalább valami kis boldogság-löket.még jó,hogy nem tél van.a korai sötétedések most nem éppen a belső erőmet bástyáznák fel,ha zB decembert írnánk.ha már itt tartunk:erő.teherbíróképesség.tűréshatár.tök relatív dolgok.viszonyítás kérdése az egész.és a lelkierő?nem függ fizikai paraméterektől.tök mindegy hogy kemény kötésű vagy-e,vagy hogy mi a nemed,szőke vagy vagy barna,öreg vagy fiatal.de mi tesz egy embert erőssé?mi a motiváció,hogy átvészeljen bizonyos ,,viharokat"?és utána miből tud építkezni?és ha a tornádó már egy sivatagban pusztít?homokból nem lehet építeni.újjáépíteni.újat építeni.bár,végülis víz+homok=sár.azzal már lehet mit kezdeni.de a sivatagban nincsen víz ugyebár.oázis nem törvényszerüen van minden 10.négyzetméteren.kezdek elvont lenni.abbahagyom.
rámtört ez a hülye köhögőroham.stressz vagy baci?nem tudom.felbukkan ez is állandóan.na,szerintem holnap beujitok egy  zacsi negrot,és mindig magamnál fogom hordani.
jön a kánikula.végre.de most kicsit jó lenne,ha tavasz lenne.lemaradtam az április elejei japáncseresznye-virágzásról.nem hiszem el.minden évben talán két hétig ha virágoznak,és megint nem tudtam elmenni a kedvenc helyemre a volt gimim melletti parkba.bár,kedvenc hely,oké,de igazából inkább csak ilyenkor.a puha rózsaszín virágszőnyeg,ami a talpad fekszik a földön.ha végiglépkedsz rajta,nesztelenül lehet járni.najó,picit susog,de az pont ugy jó.szeretnék kifeküdni.és megint csak bámulni fel az égbe.a rózsaszin virágos lombkoronán át.utoljára két éve volt.jézus de rég.és három,három és fél éve kaptam onnét egy esti randin virágot.na,azt se tudtam megőrizni.milyen béna vagyok.pedig még hogy emlékszem rá.azon az estén tudtam meg,hogy a göncölszekér tulajdonképp hogy is néz ki:) ,,holdvirágos éjszakán,miről álmodik a lány.." és Gentleman-superior.najó,esetenként a fiúknak is lehet jó énekhangja.neki egész jó,bár tény,hogy verset szebben mondott.(egyszerűen gyönyörűen)és a kertből szedett nárcisz.milyen finom illata volt.de szép este volt.jaj most ez az emlék kicsit megmosolyogtat.olyan szép.Francinak köszönhettem végső soron.örökké hálás leszek neki,hogy bemutatott.igaz, jó a memóriám,elvégre is 3 éves koromtól kezdve vannak emlékeim.de ez valahogy beleivódott,szabályosan beleégett minden részletével együtt a memóriámba.néha eszembe jut.néha feltölt.és vele mi lehet….valami megtöri a gondolataim csendjét.miez?ááá megőrülök.hugi twilightot néz.hányszázadszorra?remélem kinövi.legalábbis ezt a durva imádatot.najó,az Edward Cullen fan clubnak énis tagja vagyok.de ő az én férjem lesz!!! 😛 😀
,,When you can live forever…what do you live for?" …..for love ….szerintem. várom már hogy újra 🙂 majd jön az,amikor jönnie kell az életembe
csakvalami
én eddig miért nem jötem rá,hogy ez az Oasis mekkora jó zenét csinál???Mondjuk már amúgyis akartam csócsálni némi brit mjúúzikot,ha másért nem,hogy kiszélesedjen a beszűkült látóterem:) de akkor a Coldplayen túl van még sokminden.Amire rászokhatnék.Azért a jó kis ‘tüc-tüc’-ömet nem fogom hanyagolni. Tegnap éjjel megnéztük hugival a Pillangó hatást.Már harmadszorra látva,lezsűrizve még mindig ugyanannyira (nagyon!) bejön.A ‘Kuccser’ fiú bebizonyította,hogy igenis tud ő alakítani a lötyögős,lájti tipikus amcsi vígjátékokon túl is.Jó mondjuk a Szakítópróba hasizomgörcsöt okozott nálam is,de azért a Hey,dude,where is my car hagyott némi(áá rengeteg) kívánni valót maga után. Na,szóval felbuzdulva belinkelem az eredeti videoklipet./Tudom,elkövettem a szentségtörést,a főhelyről levettem a Twilight-os zenét./A srácok rondák,sőt miaz hogy rondák….De hallgatni kell,nem nézni,és az original kreálmány valahogy számomra ígyis többet ér,mint valami rajongói tákolmány a film részleteiből.Kicsit ki kéne pofozni ezt az oldalt.De nincs elég időm rá.Meg nem vagyok valami kreatív.Bár,ez a hülye iw*w…..szóval ezt az új Egymás szemében nevű cuccot nem tudom értelmezni.Ott már lassan haladok a közpes felé.Vagy azt hiszem már túlléptem.Jaaaaaj juteszembe,a kedvesség-faktorom változott….mufurcból előléptem hangulatfüggővé 😀 azért ez már valami.Pedig a mufurc jobban hangzik…Mekkora szar idő van már.Meg kéne szerezni a Boncasztalt.Hugival még nem néztük meg együtt.Pedig 3 a magyar igazság,azt is annyiszor kéne látnom.Na,persze,nem a szakmai ártalom.Nemkészülök patológusnak,bár ki tudj,mit hoz a jövő.
egy kis bemutató
 
 [youtube=http://www.youtube.com/watch?v=6gfDvc-_dq0&hl=en&fs=1&]
'nocheinekleineNotiz'
éjszaka.az előbb,már én sem tudom,hogy fél órája vagy 10 perce az előző bejegyzést szerkesztettem.Most,ugyanúgy,mint mult héten,azt hiszem pontosan egy hete,hallgatom a zenét.Életemben először örülnék ha esne az eső.Ha ki lehetne nyitni az ablakot,érezni a frissítő illatot,hallgatni ahogy a könnyű cseppeket finoman leűzi a poros földre a gravitáció.Nincs eső.Nincs lélekmosoly.Megtaláltam az én számomat.Most is ez megy.Pont,mint egy hete…Egy hete…
 
,,Látod, nincs mit mondanom,
A napot, az órát sem tudom,
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.

Most nem ontom bátran, okosan a szót,
A falon át hallom csak a rádiót
Ha erre jársz, engem itt találsz."

 
Nem tudok aludni.Nem is akarok még lefeküdni.Még a kontaklencsém sem bántja a szememet.Írni szeretnék.Nem tudom most miről.De megint megnyugtat a billentyű pötyögés.Tudom,beteges.Mindenkinek vannak beteges dolgai.Fura dolgai.Az egész világ úgy fura,ahogy van.Fura,nehéz.Értelmezhetetlen.Számomra.Szól a zene…olyan szép.És,…olyan passzoló.Hangulatleíró.Életérzés.

,,Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj."

 
jaj.ezer éve.És tényleg úgy érzem,hogy ezer éve.És még meddig?A következő életemben is?Szerintem amugyis ,,öreg-lélek" vagyok.Multkor olvastam erről.De ha tényleg igy van,akkor melyik életemben fogok végre beteljesedni? Aki keres az talál?a mondás szerint legalábbis.Hülye közhely.Nincs is biztosíték.Mégis mondogatják.
 
,,És az a rádió úgy zokog,
Mintha szerelmet vallana
Most nekem szól a legbutább dala.

Mert ugyanúgy hívlak most és,
Szánalmas hogy mindent elhiszel,
Hogy mennyire örülnék Neked."

 
 
Hát,mondjuk nemcsak a rádió(?…)Zokog.Sír.Hékás,de sírni könnyek nélkül is lehet.Amikor depressziós periódusban vagy,folyton sírsz.Mégha nem is gördülnek le az arcodon azok a bizonyos cseppek.A szíved sír.Folyton.Ilyenkor.Csak nem hallod,nem érted maximum hogy mit mond,mit kiabál.De érzed.Kiterjed egész lényedre.

,,Ezer meg ezer éve
Keresem az utam, …
És keresem azt, aki .."

 
Hullámvölgy.De miért??!Nekem nem kötelező idelennt csücsülni benne.Hullámhegyet akarok végre!Kikapaszkodni.Magasra,és nem leesni onnét.Sohatöbbé.Najó,legalábbis egy hosszabb ideig.Olyan nagy kérés ez?Végre egyszer,egyetlen egyszer én is megérdemelném.Szerintem.Bár ezek szerint lehet hogy mégsem…

,,Tudom, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven."

 
 
hullámvölgy.Börtön.De rácsok nélkül.Mély.Én meg kicsi vagyok.Igen,börtön,mert fogva tart,hisz a mélységből nem tudsz kijönni segitség nélkül.A rácsok hiánya?Szabadság-illúzió.A suliban a szocos néni azt mondta,hogy a depresszió komoly dolog.Ne mondjuk azt hogy depressziósak vagyunk,mert az elég súlyos,és manapság nem helyesen használja a társadalom 90%a..Jó,akkor nem általánosítok.Nekem ,,rossz kedv"em van.Keresem az utam.A heppi endem.A mindenem.A jövőm.Az én "Shift+kis ő"-met.

,,Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj.

A magas éj…"

 
de régen hallgattam már.Nem tudom pontosan miért most.Mitől.Mit érzek.Csak rámtelepedett.Meg szeretnék könnyebbülni.De nem tudom mitől.Érzem,a szemem sarkából most délnek megindult….megindultak azok a bizonyos gördülékeny kis átlátszó vízgömbök.Nem tudják miért.Csak mennek.Gurulnak.Összeolvadnak,egyetlen kis folyóba.Szántják a medrüket.Apadjatok el.Lécci…lécci…lécci…
Szép álmokat nekem….márha….áh lényegtelen
 
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=uh8HNCu96JM&hl=en&fs=1&]
at home
vicces telefonhivások.az élet meg a kockafordulás.ejj,na meg a rossz döntések ugye fiam?árpilis,meg a drága F****-manőver.Mindegy.Ez ari volt.De a hatodik érzék,ne mondják hogy nem létezik.Majd megbeszéljük.Megyek lottózni.Ja,és megnéztem a Boncasztalt,másodszorra.Zseniálisan beteg film.A Csajok is élvezték.Hát,én csak jót tanácsolhatok;)
 
a vonaton újraolvasás/törlés sorozata zajlott.Mindegyszálig.Morbid,de legalább van helyem.Muszáj volt.Erről ennyit.Rossz.Majd megnyugszom.
 
Na szóval hazajöttem.Remélem  sound-osoknak jó idejük lesz,de csak Orsi és And miatt.Amilyen iq-harcos libákat ma láttam,hallottam(még jó hogy nem éreztem),no meg a cicafiúk….Isten szórhatná két kézzel az értelmet.Hogy mindenkinek jusson belőle.Épp strandolni indultunk,hogy Dóriék bevezessenek minket a röpi-tudományába(megjegyzem egész ,,profik" voltunk)egyszercsak arra lettem figyelmes,hogy 4 leányzó sztem utolsó pillanatban akartak házat szerezni.A cuki szőke a bogár szemcsiben,de a legjobb a dundi,,menőakaroklennimertezsikk"csajszi volt(megjegyzem,kár,hogy nem ment neki..többet ért volna ha magát adja).3 egyen magenta-pink szinü bőröndöt húztak maguk után.Miszisz tokaháj vezette a sort.Egyszercsak leállt,és elkezdett valakinek vakerálni.Aztán rájöttem,hogy tulajdonképp a bőröndjére ordított rá hogy ,ne nyikorogjál már" milyen édes,azt hiszi hogy a bőrönd valami élőlénykategóriát képvisel.Biztos kutyiaskolába járatta idomitani.Még cukibb volt,amikor a jólismert,hülye picsogós hangon elkezdett nyekeregni,,de ez olyan kuuurva nehéz baaaszki miért nem lehet könnyebben haladni vele."kisanyám,ezek szerint senki sem mondta neked,hogy  kevés cucc=könnyű pakk  két heti ruhatár4 napra=gerinctörésszenvedés.És tulajdonképp örülhetnél,hogy nem utazótáskád van.Fizikai fájdalmat okoznak ezek az emberek.Annyira de annyira buták.Mondjuk irigylem őket,nekik a ,,műnő-lét" fenntartása(ami megjegyzem oké,hogy csinossággal meg igényességgel is párosul(hat)azért nem minden)kielégíti céljaiknak nagy részét.Hmm,felmerül a kérdés,akkor én csöves lennék,hogy nem tartozom közéjük.no mindegy.
Ma sem barnultam sokat.Ilyenkor mindig arra a nénire gondolok aki letámadott egyik nap a buszmegállóban,hogy milyen szép fehér a bőröm,az ilyet kár napoztatni.Nembaj hogy én kurvára utálom,neki tetszik…. legalább egy ember a Föld lakosságából.Szóóval,röplabda…3 nap alatt sikerült rávenni.Engem,az anti-sportembert.Na meg a babarózsaszin frizbink.Az annyira cuki volt,hogy legszivesebben szorongattam volna egész délután.Eddig azt hittem,frizbivel nem lehet komoly sérüléseket szenvedni.Jelezném,tévedtem…..olyan szinten csipőcsonton találtak,hogy véreztem.Jesszus,tényleg le kéne kezelni.A síromra pedig irják rá,hogy,,komoly küzdelemben vesztette életét…..ja és ő volt a legjobb nő a világon….meg hogy ölni tudott volna azért a szép lila papiros csokifajtáért":D Na aztán hazaküzdöttem magamat a vonattal.Az idióta cicafiú2 kinyitotta az ajtót a vonat indulása előtt.Kaller ordibál,hogy csukja már be az ajtót.Erre az unintellligens állat visszakaffant,valami alpári bömbölő flegmatikus stilusban,,száááund merre vaaan" igen,édes jó anyukájának biztos sok vére-verítéke van csöpp fia szocializálódásában.Huuu na jó ilyenkor csak felmegy bennem a pumpa.Fonyódon sikerült átszállnom,szerencsére,hisz negyed órát késtem.Para volt a csatlakozás.Megvolt.Na itt egy olyan tündéri kissrác ült mellettem,hogy 1:fél óra erejéig rámjött a ,,gyereket akarok" fíling 2:remélem,az enyém is ilyen okos lesz.Annyira édes volt,kíváncsi,kérdezett folyton,be nem állt a szája:,,Mami és az áramszedő hogy csípődik fel a vonat tetejére?Mami és hogy szedi ki az áramot a vezetékből?Miért csak 1 vezeték?Elég az?Mami és ezt..ezt halálpontosan kell összeszerelni ugye hogy működjön?…..mami és arról tudsz valamit hogy ez milyen csípés a kezemen?…Mami,hogyan kell csettinteni?Így?De nem érem el az ujjam…mami…"Már ugy várom,azt,amikor majd nekem is kell menni a kis prücskömmel a parkba sétálni,a játszótérre homokozni,amikor majd utána kell futkározni,mert kitalálja hogy ő márpedig felmászik a mászókának a tetejére,amikor az esti mesét kell felolvasni a kedvenc mesekönyvéből már századszorra,amikor a kicsi bőrét kell majd bekenni a babatestápolóval,amikor a bébipapis rugdalózót kell kimosni,amikor fürdetés közben folyton ki fogja locsolni a vizet,én pedig szolidan hanyattvágódom majd;megmondani neki hogy a szappan nem ehető,hogy a tökfőzelék igenis egészsége
s,és a répától fütyülni fog…illetve hogy én ,na a franc,nem tudom hogy ezt a hazugságot belöjem-e,mégha az ő érdekében is.amikor éjszaka fel kell hozzá kelni mert felriad,és ujra álombaringatni,még ha nem is tudok rendesen énekelni 🙂 na jó.messz van még.nagyon messze.sajnos.ehhez még legalább 4 dolog szükséges,és per pillanat egyikkel sem rendelkezem.Majd annak is eljön az ideje.Remélem…. na de addigis,el kéne olvasni egy újabb Coelho könyvet.Már szomjazom.Nagyon…
szemelvény
Befejeződött a vizsgaidőszak.Én megmondtam,hogy nagyon gyorsan el fog menni.Kicsit paradox,de nagyon hosszú – és irtó rövid is volt egyszerre.Ezt nem lehet megmagyarázni,ki kell próbálni és megérthető.Sok emlék marad vissza a zombulás-korszakának immáron 4. fejezetéből:
    -a 10 fokos gerincferdülés,amit a napi 16 órás ,,tudománytár"-feletti görnyedés okozott
    -az elhullatott könnyek,amiket a kétségbeesés,a ‘butavagyok’ és kezdem feladni hangulat,és a nem bírom tovább sem fizikailag,sem lelkileg érzés szült
    -életem első,és egyetlen pánikrohamja
    -az álmatlan éjszakák
    -a hófehér bőröm,amit kizárólag a hófehér könyvlapok fénye ért
    -1-2 földhözcsapott jegyzet,a szakadt atlaszom,Jimmy pormentes ábrázata(szegényt örök nyugalomra helyezhetem immár a szekrény mélyére)
    -5 kifogyott kijelölőfilctoll,vagy több
    – kb 4×7 nap a lakásban,mindenféle utcáramenetel nélkül,a négy fal közé bezárva
    -a hajnali stresszlevezető filmnézések(köszönöm dögölj meg J.Tuck*r:D)
    -minusz 5 kiló
    -tonna számra mérhető stressz
    -és azt hiszem 2-3 jégesővel tarkított vihar,amikor is majd beszartam egyedül.Nem vagyok nagyon félős,de jólett volna ha valaki ott van velem.
Utáltam,hogy míg a napsütéstől megdöglenek ott kinnt az emberek-főként a lakótelepi gyerekek visítását hallottam-én megdöglöttem ott bennt.A szél,a virágillat,a naplemente,a napsütés,a zsibongás,a felhő-bámulás,a séta,a fagyizabálás a kedvenc cukidban mind-mind elérhetetlen volt.Utáltam,hogy ha már nem bírta az agyam hellyel a befogadott információk feldolgozását,és energiával a vizsga miatti félelem fenntartását,mindig betolakodott valaki a fejembe.De ez is,nem mint erőt adó,pozitívum,hiszen semmi sem sült el jól.Éppen ellenkezőleg.Éjszakánként azon gondolkodtam,miért.Hogy kéne,mint kéne kitenni a ,,the end" feliratot.De nemakartam,vártam a junius 23-át,hogy befejezzem,különben nem tudtam volna rendesen letenni a vizsgáimat.Vagy csak huzni akartam az időt.Vagy mindkettő.Ha egyszer az ember belátja valamiben az értelem,a cél hiányát,akkor annak ott vége.Több hónap után ugyanott.Se előre,se hátra.de mégcsak fel,meg le sem.Van egy csodálatos szerve az embernek,ami ott benn dobog.De nem csak dobog,hanem érez is.Ha az a valami feladja,mert nem bírja tovább az örökös megpróbáltatást,a folytonos kínzást,akkor kicsit meghal.Vagyis,én inkább azt érzem,hogy nagyon meghal.Az enyémet kikezdték már megint.Kikezdték,mert hagytam.Kikezdték,mert hülye vagyok.Mert buta vagyok.Mert megint több teret engedtem hódítani neki önmagának,az eszem ellenében.2x is elhangzott a még ne mondj le rólam mondat.De miért ne?Önzőség.Tudom,én is önző vagyok.Igazából lehet hogy minden ember az.Itt a nyár,kezdhetem megint rehabilitálni.Foltozgatni a hasadásokat,ragasztgatni a töréseket.De minden egyes alkalommal,amikor összetörik(valamennyire),úgyérzem,hogy a javításnál kimarad egy darab,amit nem tudok visszailleszteni,és visszafordíthatatlanul elveszítem.Fogyok.Mint a hold.Néha meg visszaalakulok.De ez nem olyan tökéletes,mint a holdnál.Sosem lesz már a régi.Nálam nem.Végre ki mertem mondani dolgokat.Megkönnyebbültem.De közben meg…; a könnyek is levesznek rólad terhet.Nem mondom,hogy nem volt ciki elbőgni magam,de jólesett.Tudom ez kevésbé szexi 🙂 Kicsit fáj.Így tompán.behatárolhatatlan a seb.Nem olyan éles,mint hittem,hogy lehet.De lehet,hogy ugy jobb lenne.Mert igy,ez olyan mint ha megvágom magam,és ha elzsibbad a lábam,a kettő közti különbség.A vágásra lehet tenni egy ragtapaszt,és lekezelve.Az utolsó milliméterig lefedve.De a zsibbadásnál nem tudod,hogy hova nyulj,mit csinálj,hogy csinálj,hol masszirozd meg.Az csak ugy van.Nem mulik el,csak magától.Nem tudsz rá gyógymódot.Nem tudod,mitől lehetne jobb.Kisebb,kevesebb.Csak az idő.De van hogy az idő is becsap.Mert telik,te pedig azt érzed,hogy az a valami halványul benned,és talán lassan elveszik.Amikor már nem is gondolsz rá,és azt hiszed hogy minden helyrejött benned,rá kell jönnöd,hogy nem egészen így van,csak mivel nem foglalkoztál eddig vele,elnyomtad,elterelődött másra a figyelmed,más került előtérbe.De néha a sors előhozza.És meglepődsz,hogy ahhoz,amit te egy éven keresztül(vagy több)temettél magadban,amiről azt hitted hogy vége,alapos munkát végeztél,és már az emléke csupán ami megmarad,és masszív érdektelenséget tudnál csak mutatni iránta,és hogy tulajdonképp nem is érted miért volt ez fontos neked valaha,…szóval,sokszor elég egy pillanat,egy szó,egy arc,egy találkozás,egy hang a vonal tulsó felén,és máris ugyanott vagy,vagy majdnem ugyanott,ahol a ,,feledést" kezdted.Hű,lehet butaságokat beszélek.Hülye vagyok.Be is fejezem.Nem vagyok filozófus,hogy elmélkedjek oldalakon keresztül.Bőven elegek az álmatlan éjszakák erre a célra.Miért?Mindig csak a miértek.Kérdőjellel a végükön lezárva.Válaszok nélkül.Tényleg hülyeségeket beszélek…